Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Szivar Szivarok Szivarozás

Szivarozok tehát vagyok!

Szivarozok tehát vagyok!

Kifinomult ajándék elegáns uraknak

A La Femme 2011 decemberi cikke

2018. január 24. - The Cigarmonkeys

Vannak, akik státusszimbólumot látnak benne, mások különleges alkalmakat pecsételnek meg vele, akadnak, akik élvezetét művészi szintre emelték. Bár a szivarozás már nem feltétlenül a felső tízezer szórakozása, a mai napig misztikus felhő lengi körül.

remek_ajandek_a_szivar_szivarom_4.jpg

Az első dohányültetvények megjelenéséről nincsenek adatok, de a történészek azt feltételezik, hogy, Kr. e. 5000 körül kezdték el először használni a dohányleveleket, mégpedig gyógyászati célból, illetve rituális kellékként. A törzsek életében meghatározó események alkalmával gyújtották meg a száraz leveleket, bódító füvekkel elkeverve pedig a vallási szertartások során bizonyult hasznosnak, mivel segített a transzállapot elérésében. A modern szivarkultúra megértéséhez azonban nem kell ennyire visszanyúlni az időben, elég, ha Amerika felfedezésénél kezdjük, ugyanis Kolumbusz Kristóf és legénysége érdekes tüneményről számolt be, miután partot értek Kubában. A felfedezők „füstöt ivó” bennszülöttekről emlékeztek meg úti beszámolójukban, amely talán az első dohányzásra való utalás a történelemben. Kolumbuszék sok minden más mellett dohánylevelet is vittek magukkal haza, a spanyoloknak köszönhetően pedig a különleges növény Portugáliába és Franciaországba is eljutott, ahol Jean Nicot ismertette meg a felsőbb köröket a dohánnyal. Miután Medici Katalin migrénes fejfájását sikerült vele elmulasztani, népszerű gyógyászati eszköz lett, bár már ekkor is volt, aki az ördög leheletének tartotta. Eleinte csak az arisztokrácia számára volt elérhető, de a 17. században egyre népszerűbb lett az alsóbb osztályok körében is, ami nem nyerte el a gazdagok tetszését, hiszen addigi privilégiumuktól fosztották meg őket. Popularizálódásával párhuzamosan gyógyszerből lassan élvezeti cikké vált, amelyet az urak külön erre a célra létrehozott szalonokban fogyasztottak.

 remek_ajandek_a_szivar_szivarom_1.jpg

Churchill és Castro közös szenvedélye

 

Az első szivar megjelenése a 18. század elejére tehető, egy évszázaddal később pedig a szivarozás már igazi őrületté vált. Az új jövevény természetesen ismét úri dologként robbant be, a luxus és a gazdagság egyik fokmérőjeként, a nemesek, üzletemberek szivarszalonokban bonyolították le fontos találkáikat, miközben a szegények körében a cigaretta kezdte meg hódító útját. Ha nem ennyire élesen is, a szivarozáshoz talán még ma is társul a kiváltságosság képzete. Vagy ez csak egy történelmi beidegződés volna? A válasz talán a füstölés okában keresendő. Sokakat a szivarozáshoz köthető, a társadalmi felsőbbrendűség utáni, régről eredő vágy motivál. Státusszimbólumként tekintenek rá, amely jelzi helyüket a világban, megerősíti pozíciójukat. Bár nekik talán nem volt szükségük ilyesfajta külsőségre, ismerünk néhány államfőt a történelem során, akiket csak ritkán lehetett úgy látni, hogy éppen ne szivaroztak volna. Elég csak Churchillre vagy Fidel Castróra gondolni, akik szinte minden róluk készült képen pöfékelnek. Egy anekdota szerint a londoni bombázáskor a Dunhill dohánygyár vezetőjének Churchillhez intézett első szavai ezek voltak: „A kubai szivarjai biztonságban vannak, uram”, ugyanis a brit miniszterelnök napi 6–10 szivart is elszívott kedvenceiből. Ő valószínűleg egyike volt azoknak, akik számára a szivarozás művészet: olyan testre és lélekre ható élmény, amely leginkább egy igazán különleges étel elfogyasztásához vagy egy finom pohár bor megízleléséhez hasonlítható. Ma is bőven akadnak, akik így közelítik meg a szivarozást, és ehhez nem feltétlenül van szükség a legdrágább darabokra, legalábbis az egyik, szivarokkal foglalkozó honlap szakértője szerint. A lényeg, hogy mindenki megtalálja az ízlésének megfelelőt, és igazán kiélvezze annak minden aromáját.

remek_ajandek_a_szivar_szivarom_2.jpg

Nehéz választás

 

Az ideális szivar megtalálása nem is olyan könnyű, mint hinnénk. Az első és legfontosabb a jó szakember megtalálása, hiszen kezdőként nagyon nehéz eligazodni a szivarok széles választékában. Ezenkívül a Maxim szivarspecialistája szerint három olyan dolog van, amit vásárláskor figyelembe kell venni: a származási hely, a méret és az erősség. Az első nagyon domináns, hiszen a kávéhoz hasonlóan az adott ország talajszerkezete, klímája nagyban befolyásolja, milyen karakterűek és ízűek lesznek a dohánylevelek. Kuba földrajzi adottságai, talajminősége és klímája ideális a dohánytermesztéshez, ehhez adódik hozzá a dohánymunkások szakértelme, így nem csoda, hogy régóta onnan származnak a legfinomabb szivarok. A méret szintén fontos, hiszen ebből meg lehet állapítani, mennyi dohányból készítették a szivart, mennyi ideig tart és milyen aromájú, mivel az igazi ízek a szivar felétől kezdenek előjönni. Tehát a méret megválasztásakor nagyon fontos tudni, mikor, milyen alkalomból – és mennyi ideig – fogjuk ízlelgetni. Az erősség megállapítása nehéz és szubjektív dolog, ezért mindenképp szükség lehet tapasztalt szakértő véleményére. Azt tartják, hogy a sötétebb árnyalatú szivarok általában erősebbek, míg a világosabbak gyengébbek. Ez azonban nem feltétlenül igaz, ugyanis a szivar belsejének levelei határozzák meg a testességet, nem pedig a burkolólevél.

remek_ajandek_a_szivar_szivarom_3.jpg

A legtöbb luxustermékhez hasonlóan a szivarokat is hamisítják, így a kéz alatt vásárolt ritkaságok nagy csalódást okozhatnak. A rossz minőségű árut több dologról is fel lehet ismerni: ízük gyakran meleg és keserű, ami utalhat a rossz minőségű dohányra, vagy a sodrási eljárás hibájára. Előfordulhat, hogy a hamis szivarok másképpen, túl gyorsan égnek, esetleg a hamujuk túl sötét tónusú.

 

A világ legjobb szivarjai

 

A világ egyik legnívósabb szivarokkal foglalkozó magazinja, a Cigar Aficionado minden évben  rangsort állít össze a világ legjobb szivarjaiból. Tavaly a Cohiba Behike BHK 52 típusú kubai végzett az első helyen, amely kisebbfajta, robosztus, testes, enyhén krémes, kávé- és földaromájú szivar. A második a Viaje Oro Reserva VOR No. 5, eredetileg nicaraguai, de hondurasi gyárban előállított, új típusú szivar lett. Aromájában az enyhe bőr, édes fűszerek és kakaó aromája egyensúlyozik az édes és savanyú ízvilág határán. A dobogó legalsó fokára pedig egy dominikai szivar, a Fuente Fuente OpusX XXX Belicoso került 2010-ben. A bronzérmest leginkább dinamithoz hasonlítják, mind külsejében, mind ízvilágában: erőteljes, testes íz jellemzi, enyhe bőr- és földaromával.

La Femme

A bejegyzés trackback címe:

https://szivarom.blog.hu/api/trackback/id/tr613600775

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása