A luccai szivargyár azoknak is érdekes, akik egyáltalán nem szivaroznak. Nézzétek, hogyan készülnek kemény munkával ezek a "pöfögő rudak".
Ha kézi szivarkészítésről van szó, elsőként mindenkinek a híres-neves kubai szivar jut eszébe. Pedig nem kell messzire mennünk, mert ez a hagyomány Európában is komoly múlttal rendelkezik.
Toszkánában járva feltétlen ismerkedjünk meg a Lucca közelében lévő szivargyárral és a benne működő szivarmanufaktúrával.
Itt dolgozni megtiszteltetésnek számít, csak a legjobbak kerülhettek a kézzel sodort szivargyártás közelébe.
Mielőtt munkába állnának, másfél éves komoly képzésben kell részt venniük. Komoly karriernek számít, ha valakit a kézi szivarkészítő manufaktúrába helyeznek el.
A luccai szivar manufaktúrában dolgozóknak napi 500 db szivart kell elkészíteni, ami komoly koncentrációt igényel a dolgozóktól.
Egész pontosan a nőktől, mert itt csak hölgyek dolgoznak.
Itt a szivarkészítés "női munkának" lett kikiáltva, pedig higgyék el, nézni is fárasztó volt a monoton munkafolyamatot, pláne, hogy ilyen elképesztő mennyiséget kell előállítaniuk.
A szivar látható része a külső fedéllemez, ennek hibátlan, sérülésektől mentes levélnek kell lennie, ha a levél ezeknek a kritériumoknak nem felel meg, akkor a szivar belsejét kitevő töltelékanyag lesz belőle.
Nagyon szigorú minőségellenőrzésen mennek keresztül a kész szivarok. Mindenkinek saját, névvel ellátott fa tálcái vannak, amire a szivarokat helyezik és a műszak végén ellenőrzik a termékeket.
Sok esetben készül selejt, de ez mégsem vész kárba, mert újra felhasználják későbbi gyártási folyamatban.
A munkakörülmények jók, igyekeznek a termet otthonossá, barátságossá tenni. Ennek ellenére elég nagy a zaj, amit az olasz hölgyek folyamatos csacsogása csak tovább erősít. :-)
Nagyon erős, koncentrált dohányillat van, s kérdésemre a dolgozók egyöntetűen azt válaszolták, hogy közülük senki sem dohányzik vagy szivarozik, hiszen épp elég nap, mint nap ebben az illatban létezni.
A gumikesztyű a káros anyagoktól védi őket, melyet a biztonság kedvéért nagyon gyakran cserélnek.