Szivar Szivarok Szivarozás

Szivarozok tehát vagyok!

A szivarka visszavág

A Népszabadság 2005 januári cikke

2018. március 01. - The Cigarmonkeys

Kisebb átalakítással két év után ismét megjelent a magyar dohánypiacon a szivarka. A cigarettához hasonló, ám feleakkora adótartalommal, így fél áron árulható terméket 2002 végén három minisztérium együttes rendelete szorította ki a piacról.

szivarka_johnny_depp_bw_cigarillos_mustache_face_szivarka.jpg

Úgy tűnik, a kormány csak átmenetileg tudta visszaverni a dohánycégek próbálkozását, amellyel azok a drasztikusan megemelt jövedéki adó alól próbálták kivonni egyes termékeiket. 2002 végén három minisztérium együttes rendeletével sikerült kiszorítani a piacról az olcsó szivarkákat, amelyeket a cigaretta jövedéki adójának csupán fele terhelt. Most viszont a kivételesen olcsó füstölnivaló visszatért. A nevét nemrégiben Continental Dohányipari Rt.-re változtató V. Tabac Rt. újra piacra dobta Sláger nevű termékét. A régi-új szivarkából egy doboz - húsz szál - 249 forintba kerül. Összehasonlításképpen: a legolcsóbb cigaretta, az ugyancsak a Continental által gyártott Dover 350 forintba kerül dobozonként, a legnépszerűbb hazai füstölnivalónak számító Sopianaeért pedig a tavaly év végi árcsökkentés után is 420 forintot kell fizetni. Az árérzékeny dohányosok számára a 249 forintos szivarka a csempészett cigarettákkal szemben is versenyképes lehet, hiszen az ukrán Priluki 180-200, az ugyancsak onnan származó Marlboro pedig 260-280 forint dobozonként. Árban a Slágerrel csak a pipadohány veheti fel a versenyt, hiszen aki ez utóbbiból sodor magának cigarettát, húsz szálat akár 150 forintból is kihozhat.

A korábban a kedvezőbb adóterhelés miatt szivarkának nevezett, ám valójában cigarettára hasonlító termékek iránti kereslet 2000 és 2002 között 40 ezer szálról egymilliárd szálra ugrott.

Terjedésüknek két éve az agrár-, a gazdasági és az egészségügyi tárca közös rendelete vetett véget. Az új meghatározás ugyanis világos különbséget tett a szivarka és a cigaretta között.

A jogszabály kimondta: "a szivarka dohányrúd külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is. A burok és a boríték dohányfóliából készült, egy termék tömege nem lehet kevesebb 1,2 grammnál és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyesszöget bezáróan, spirálisan tekerték fel."

Ennek a szabványnak az akkori szivarkák nem feleltek meg, sőt a szokásos gyártósorokon ilyet készíteni sem lehetett. 2003 januárjától ez vetett véget egy csapásra az új slágertermék "karrierjének". A Continental 700 millió forintot költött arra a gyártósorra, amelylyel az előírásoknak megfelelő szivarka készíthető. (A termék Európában sem ismeretlen, hiszen az "ekocigarillos" azaz a gazdaságos szivarka Németországban is hatásos fegyvernek bizonyult a Lengyelországból érkező csempészcigaretta ellen.)

Kérdés, a pénzügyi tárca meddig tolerálja az újabb "trükköt", amellyel a gyártók az 50 százalék feletti jövedékiadó-teher alól próbálnak kibújni, átmenetileg sikerrel.

A zacskós dohánytól az árháborúig

A szivarka visszatérése is jelzi, a hazai gyártók elszántan igyekeznek megállítani a legálisan forgalmazott dohánytermékek fogyasztásának meredek csökkenését. Igyekezetük érthető, hiszen négy év alatt 22,5 milliárd szálról tavalyra 15 milliárd szálra esett vissza a cigarettaforgalom.

A hiányzó 7,5 milliárd szálból nagyjából 1,5 milliárdot emellett a cigarettáról az olcsóbb vágott dohányra áttérő fogyasztók füstöltek el. A fogyasztást ezentúl mérsékelte az is, hogy az elszaladó árak miatt néhányan lemondtak káros szenvedélyükről. Mindazonáltal dohányipari szakértők szerint a legális piacról hiányzó több milliárd szál füstölnivaló döntő részét ma is megveszik, csak már a csempészektől. A dohánygyárak eddig több módszert alkalmaztak, hogy legalább fogyasztóik egy részét viszszaszerezzék. A két legnagyobb piaci szereplő, a British American Tobacco és a Philip Morris a feketepiac erősödése miatt lejjebb vitte termékeik árát. A kisebb gyártók viszont az olcsó cigaretták piacra dobása, illetve a cigaretta helyettesítésére alkalmas termékek, a szivarka, a pipadohány és a vágott dohány iránti kereslet növelésével próbálkoznak.

Az Imperial Tobacco már tavaly tavasszal előrukkolt a Symphonia vágott dohány változatával. Más gyártók ugyanakkor cigarettapapírba tölthető pipadohánnyal léptek a piacra. A helyettesítő termékek közös ismérve, hogy forgalmazásuk után kevesebb adót kell fizetni. Amíg a cigaretta jövedékiadó-tartalma 52 százalék fölött van, addig a vágott dohánynál a fogyasztói ár 47, a pipadohánynál és szivarkánál pedig 25 százaléka a közteher. Az alacsonyabb ár a jelek szerint nem hagyja hidegen a fogyasztókat, hiszen a statisztikák szerint nemcsak a szivarka iránt nőtt ugrásszerűen a kereslet 2002 végéig, de a vágott dohányból is 210 tonnáról 1500 tonnára nőtt az éves fogyasztás 1998 és 2004 között. Tény, akár árcsökkentéssel, akár a cigarettát helyettesítő termékek piacra dobásával próbálkoznak a gyártók, a költségvetés bevételei csökkennek. Ám az is igaz, hogy a dohánygyárak, ellentétben a csempészekkel, legalább fizetnek adót.

nol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://szivarom.blog.hu/api/trackback/id/tr2913708432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.