A dohány elnevezése
Kezdetben "L’herbe du Grand Prieur"-nek, "azaz perjel füvé"-nek hívták a növényt - majd Medici-fűnek, Herba Panacea-nak (mindent gyógyító varázsszer), avagy Heilkraut-nak (gyógyfű). Herba di Santa Croce - Vatikánban, majd 1586-ban Dalechamptól kapta a hivatalos nevét, a Nicotiana Tabacum-ot - Nicot iránti tiszteletből.Pár száz évvel ezt követően a dohányból kivont méreganyagot is Nicot-ról nevezték el (nikotin).
A dohány angol neve a tobacco szó feltehetőleg tévedésen alapul: egyesek szerint a Karibi szigetvilág, Tobago sziget nevének elferdítéséből ered, mások szerint viszont San Domingo őslakosai nevezték így a pipájukat.
Egyéb források a mexikói Tabasco tartomány nevéből eredeztetik a tobaccót. Olyan változatot is ismerünk, hogy a kukorica levelét hívták tabacosnak.
Ez mind csak feltevés, mivel ismert, hogy a kubai taino indiánok a dohányt Cohibá-nak hívták - ma egy márkás kubai szivar viseli e nevet. A szivarnál maradva - más kutatók szerint a Közép- és Dél-Amerikai indiánok kezdetleges szivarjaikat nevezték tabagónak.
A dohány elnevezése néhány ország nyelvén
A németeknél tabak, a franciáknál tabac, Japánban tumbruko, Iránban tombeki, Svédországban tobac, Szerbiában duhan, a törököknél tüttun. Az eszkimóknál tawac a dohány neve. Ráadásként a fanyar angol becézés: precious stink (kb. nemes bűz).
Az első francia, aki maga is hódolt a dohányzásnak, Károly, Lotharingia hercege volt, bizony három unciával szívott naponta. Később, a dohányzás gyors terjedése láttán, Richelieu bevezette a királyi dohány-monopóliumot, a nagy kincstári haszon reményében. Prospero Santa Croce lisszaboni nuncius dohánycserjét küldött mesterének, IV. Pius pápának a Vatikánba, ahol a növényt dísz- és gyógynövényként termeszteni kezdték.
Ezzel párhuzamosan, 1636-ban spanyol papok is eljuttatták a tubákot Rómába, ahonnan gyorsan terjedt el egész Olaszországban, majd Németországban, a Habsburg Birodalomban, Magyarországon és más észak- és közép-európai országokban is. 1642. január 30-i brévéjében VIII. Orbán pápa a kiközösítés terhe fenyegetésével tiltotta meg a sevillai püspökség templomaiban a tubákolást, mert a folyamatos prüsszögéstől nem lehetett hallani a szent beszédet.
A dohányzás "futótűzként" terjedt el Európában. A moralisták és az uralkodók kezdetben küzdöttek ellene, tiltó rendeletek egész sorát hozták.
Angliában Erzsébet királynő is betiltatta a burnót szippantását a templomokban, azonban ő volt az első, aki meglátta a dohánytermesztésben rejlő hatalmas üzleti hasznot.
A tévhittel ellentétben nem a portugálok juttatták el Angliába a dohányt. Virginiában az angol gyarmatosítók települései közel voltak az állandóan pöfékelő indiánok településeihez, így a 17. század második felében a dohány is megérkezett Angliába. Erzsébet királynő idején megkezdődött a virginiai dohánytermesztés, amely kezdetben (és még ma is) egyik legfontosabb termékük, később ez lett az európai termelés egyik legkiemelkedőbb alapdohánya.
