Március elején a kézzel sodort szivart ünnepelték Kubában, ugyanis megtartották a 19. havannai szivarfesztivált, illetve -kiállítást és -vásárt. Rekordszámú látogató volt kíváncsi az ötnapos eseményre: több mint kétezer szivarrajongó és -kereskedő érkezett a karibi szigetország fővárosába.
A világ legnagyobb szivarfesztiválját a havannai kongresszusi, illetve több kiállítási központban rendezték, s olyan legendás márkáknak szentelték, mint az új sorozattal előrukkoló H. Upmann, Montecristo, Quai d’Orsay, Romeo y Julieta vagy Cohiba.
A rendezvényt a Habanos S.A. kubai dohányipari monopólium szervezte. A cég vegyesvállalatként jött létre a kubai állami Cubatabaco és a spanyol Altidis között (az utóbbi a brit Imperial Tobacco Group Plc. tulajdona).
Az első fesztivált 1994 szeptemberében rendezték a H. Upmann márka megszületésének 150. évfordulója tiszteletére. A következő évben nőtt a résztvevők száma, s első ízben kiosztották Az év Habano-embere díjat; 1999-re már több mint ezer szakértő és érdeklődő gyűlt össze Havannában mintegy ötven országból – ettől kezdve a számok csak növekedtek. A fesztiválon egymást érték a programok, a résztvevők dohányültetvényekre, szivargyárakba látogathattak. Megtekintették a legjobb dohánytermő vidéknek számító Vueltabajót Pinar del Rio tartomány ültetvényeit, s megnézhették, hogy a La Corona és a H. Upmann gyáraiban hogyan sodorják kézzel – több száz éves hagyomány szerint – a híres Havanna szivarokat. Az érdeklődők koncerteken, kóstolókon, szivarteszteken is részt vehettek. Kiosztottak egy csomó Habano Award of the Year díjat is.
Habanos ma már hagyományosnak számító versenye a hamu hosszának összemérése: az nyer, akinek az égő szivarja végén a leghosszabb hamu marad egyben anélkül, hogy lehullana. A záró gálaesten hat különleges humidort (cédrusfából készült szivardobozt) is elárvereztek, darabját több tízezer dollárért. A legtöbbet, 350 ezer dollárt, egy olyan Cohiba-tárolóért adták, amelyet meg is töltöttek az év csúcsmodelljének számító Cohiba 50 elnevezésű szivarral. Az 1,36 millió dollárra rúgó bevételt a kubai egészségügy korszerűsítésére fordítják.
A fesztivál egyik hagyományosan legfontosabb eseménye a Habano-sommelier verseny, ahol a résztvevők szivarokat párosítanak nemes borpárlatokkal. A versenyzők előbb vakkóstolással hozzák létre kreatív „duójukat”, majd a fináléban szivarvágásban és -gyújtásban kell megmutatniuk tudásukat, végül adott szivarokat kell összehozniuk különféle párlatokkal.
A gazdasági nehézségek ellenére a klasszikus, kézzel sodort kubai szivar népszerűsége továbbra is töretlen, sőt nőtt. Kuba legismertebb termékének eladása tavaly öt százalékkal bővült, a mintegy 450 millió szivar értékesítéséből származó bevétel elérte a 445 millió dollárt. A monopolhelyzetben lévő Habanos idén mérsékelt eladásnövekedésre számít, miközben folytatja terjeszkedését a Közel-Keleten és Ázsiában. Az elmúlt két évben a kedvezőtlen időjárás miatt nem volt jó a dohánytermés, ami nemcsak a Habanost, de az összes karibi termelőt érintette. Az idén azonban fantasztikus termés várható, így képesek lesznek terjeszkedni.
A Habanos részesedése a szivar világpiacán – kivéve az USA-t – jelenleg eléri a hetven százalékot.
Az Egyesült Államok kereskedelmi szivarembargója ugyan még érvényben van, ám mivel turistaként már utazhatnak Kubába az amerikaiak, így szivart is vásárolhatnak.
Az Obama-kormány 2014-es kubai nyitási politikájának köszönhetően 13 százalékkal nőtt a Kubába látogatók száma. Az amerikai–kubai viszony javulásának egyik eredménye volt, hogy a teljes tiltáshoz képest három évvel ezelőtt az amerikai turisták már száz dollár értékben vihettek magukkal haza az ikonikus szivarból. 2016 októberében a washingtoni pénzügyminisztérium eltörölte ezt a limitet is, s azóta amerikai állampolgárok korlátlan mennyiségben vásárolhatnak Kubában, illetve vihetnek haza harmadik országból kubai szivart – szigorúan magánhasználatra.
Kubai szivar – Az amerikai állampolgárok már korlátlan mennyiségben vásárolhatják
Amennyiben az Egyesült Államok végképp megszünteti majd a kubai szivarok bevitelére vonatkozó, fél évszázados embargót, bizonyára a szivarkereskedelem is virágzásnak indul. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb szivarpiaca, ám a még mindig fennálló, félszázados embargó miatt a szenvedély rabjai kénytelenek Kubán kívüli – hondurasi, nicaraguai, dominikai – beszerzési forrásokra támaszkodni. A helyzeten nem enyhített a százdolláros turistakeret sem. Most azonban, hogy már korlátlanul vihető be az USA-ba magánúton a füstölnivaló, élelmes üzletemberek úgy próbálnak segíteni a kubai szivar szerelmesein – és persze magukon –, hogy az utazási könnyítéseket kihasználva szivartúrákat szerveznek Havannába, ahol annyit szívhatnak, amennyit akarnak, s annyit vihetnek haza, amennyit csomagjuk súlyhatára megenged – adott esetben akár ezerszámra. Csak egy a baj: a havannai szivarboltok nehezen bírják utánpótlással.
