A neves kubai szivarok, mint a Montecristo, a Romeo y Julietta, a Hoyo de Monterrey vagy a Cohiba Kubán belül is az egyik legjobb termőterületről származnak. A Vuelta Abayo régiónak jellegzetessége a különleges mikroklíma, az itteni dohányból származó szivarok pedig a világ legjobbjai.

A COHIBA CSALÁDNAK A TAGJA az a Siglo VI is, mely kimondottan haladó szivarosoknak ajánlott, mivel erős, testes a füstje, ráadásul legalább másfél óra kell ahhoz, hogy nyugodtan elszívják. Ehhez hozzájárul a különleges mérete is, mely a legkisebb (cigarillo) és a legnagyobb (double corona) között helyezkedik el, és a robustóhoz hasonlít leginkább. Igaz, a Cohiba Siglo VI nem annyira vastag, gyűrűmérete: 52 rg (azaz ring; ami ez esetben 20,64 mm-nek felel meg).

Az, hogy sokáig tart elszívni, egyrészt a kubai dohány égési tulajdonságainak köszönhető, másrészt a szigetországban sűrűbbre, erősebbre sodorják a szivart, így a benne lévőlégcsatornák zártabbak. Persze a méret is számít, hiszen a legnagyobb, double corona méretű szivaroknál másfél-két órát is rá kell szánni. Ha ennél kevesebb időnk van, fél óra alatt kellemesen el lehet füstölni egy club vagy petit corona méretű szálat.

Persze csak ha folyamatosan szívjuk, mert egy hosszabb beszélgetés során előfordulhat, hogy újra és újra meg kell gyújtani a szivart. Természetesen az sem mindegy, mivel, mert a benzines gyújtó és a gyertya hatással vannak a szivar aromájára – márpedig senki sem szeret benzinszagot érezni a szájában. A legjobb a cédrusháncs vagy az ebből készült speciális gyufa, esetleg a butángázos szúrólángos gyújtók és a vihargyújtó.

Mindezek előtt pedig le kell vágni a szivar végét – a sapkát – egy külön erre a célra készült szivarvágóval. A speciális olló vagy a guillotine formájú vágókat már akár ezer forintért megvehetjük, de ebből is készülnek több tízezer forintos darabok.