Európában az emberek kezdték a tubákolást elhagyni és áttérni a szivarozásra. A szivar kezdett a társasalmi élet részévé válni. A férfi klubokban külön szivartermeket nyitottak. A szivarozás az arisztokrácia privilégiuma lett. Észak-Amerikában az európai betelepedők létesítették az első dohányültetvényeket a XVII. század kezdetén. Cunnecticut lett Észak-Amerika egyik legnagyobb dohánytermelő területe. A XIX. század elején itt nyíltak a nagy dohánygyárak amelyek importált kubai magvakból kitenyésztett dohányleveleket használtak. Ugyanebben az időben a dohánykereskedők kezdtek kubai szivart is importálni, és a kereskedelem annak arányában növekedett, ahogyan a szivarozás mind népszerűbbé vált. A szivarozás a XIX. század végére státusz szimbólummá vált.