Az Egyetemi Könyvtár előcsarnoka 1986. március 21.-étől 1992-ig adott otthont a Janzer Frigyes szobrászművész készítette, az ülő Lukács Györgyöt ábrázoló, egész alakos szobornak, amelyet a Tanácsköztársaság kikiáltásának 67. évfordulóján avattak. A szobrot Földesi Tamás, akkor hivatalban lévő jogi kari dékán leplezte le. (Petőfi Népe/ 1986. márc. 21./ 68. sz., 41. évf. 51-75. sz.)
Az itt közölt fotográfiát, az OSA Archívum munkatársának, Tamási Miklósnak köszönjük, aki azt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének fotótárából kérte el számunkra, és amely e szobrot ábrázolja a könyvtár aulájában.(Budapest, 2011. 06. 21. / Cséka György, Digitalizálási- és raktárrendezési projektvezető közlése)
A szobrászművész e szobrot azonban jóval korábban, 1982-ben, egy a Népszabadságnak adott interjú szerint „magán ambícióból, egyéni elhatározásból" készítette, és szándéka szerint a szellemi embert a filozófus, gondolkodót kívánta megörökíteni.
A szoborral azonban, e rendszerváltás közeli időkben, úgy tűnik, sem a megmintázottnak, sem a könyvtárnak, sem az alkotóművésznek nem volt túl sok szerencséje.
Lukács ekkor már rég nincs az élők sorában. Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna a szoborállításról, akarta volna valaha is, hogy megmintázzák (?!?) Márpedig ekkorra (1986) felerősödtek az elsősorban személye, valamint életműve megítélésével kapcsolatos ellenérzések. ( Ezt az állítást azért merjük megkockáztatni, mert utóbbi megítéléséhez legalább is az életmű alapos ismerete szükségeltetett, volna, ez pedig a vitázók többsége esetében megkérdőjelezhető volt.)
A könyvtár, mert kis idő elteltével akarva-akaratlan elszánt és elkeseredett szoborvita kellős közepén találva magát, ekkor (három héttel az Ajtósi Dürer sori, valamint a Belgrád rakparti reliefek elleni támadásokat, valamint az EK-t is megfenyegető fellépést követően, úgy döntött, hogy az aula helyreállítását követően, nem kívánja ismét ott felállítani a szobrot. A belső hivatalos levelezés érvelése szerint a szobor felállítására a könyvtárban az „akkori ideológiai tanszékek szorgalmazására” került sor. A könyvtár vezetése nem értett egyet e döntéssel, nem találván alkalmasnak a naturalista szoborportrét a neoreneszánsz épület előcsarnokába történő felállításra hangsúlyozva, hogy az intézménnyel az ábrázolt személynek semmilyen kapcsolata nem volt. A Lugosi Lugó László által készített felvétel a döntést követő állapotot rögzíti, márpedig így az alkotó, Janzer Frigyes, szobrászművész számára is elfogadhatatlan megoldás született.
Janzer szoboreltávolítással kapcsolatos álláspontját nem ismerjük. Feltételezzük, hogy a történtek nem tették őt túlzottan boldoggá.
A szobor, mint erről a sajtó is beszámolt végül is a Szegedi Lukács-Kör vezetője, dr. Szabó Tibor döntésével/közreműködésével (?) Szegedre került.
forrás : AMIT AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRRÓL TUDNI ÉRDEMES. A LUKÁCS SZOBORRÓL.
